A legpuhább krumplis pogácsa, amit valaha

Pogácsát szaggatni körülbelül három éves korom óta szeretek nagyon, órákig tudom csinálni, az egyik legmegnyugtatóbb monoton cselekvés a világon. Először a nagymama zuglói, hideg konyhájában szaggattam pogácsát, sámlin állva.

Na, de ilyen sztorija kábé mindenkinek van, igazán tökéletes pogácsareceptje viszont nincs.

A receptek nem öröklődtek, a nagyi receptes füzetének tartalmát tesztelgetve hamar kiderült, hogy amiket megsütött, azokat nem írta le. Így tizenöt éve sorra sütöm a pogácsákat, hol jobbak, hol kevésbé jók, egyik se pont olyan, de ez itt most talán még jobb lett.

Minden pogácsa közül a krumplis a legpuhább, és ez az egyetlen olyan, ami másnap is az marad. A legtöbb recept annyi vajat tesz bele, amennyi a krumpli, és kétszeres mennyiségban adja hozzá a lisztet. A sok vaj viszont hajlamos elnehezíteni a tésztát, épp az a levegős puhaság vész el belőle, ami a cél lenne, ezért a vaj felét tejfölre cserélem, és így lesz éppen tökéletes. A liszten is csökkentettem, hogy még lágyabb legyen a végeredmény: az is lehet, hogy tovább csökkenthető, ez a krumpli vizességétől függ.

Krumplis-tejfölös pogácsa

Alapanyagok:

  • 500 gramm krumpli
  • 250 gramm vaj
  • 250 gramm tejföl
  • 6 tojás sárgája
  • egy tasak porélesztő
  • 800 gramm liszt
  • 2 teáskanál só
  • 1 egész tojás, a kenéshez

A krumplit héjastul puhára főzöm, a héját még meleg állapotában lehúzom, a krumplit áttöröm egy krumplinyomó vagy egy villa segítségével. Hagyom kihűlni, majd hozzákeverem a vajat, a tojást, a tejfölt, az élesztőt, végül a lisztet és a sót is. Letakarva hűvös helyen hagyom pihenni egy órát. Lisztezett deszkán ujjnyi vastagságúra nyújtom, majd kiszaggatom a pogácsákat, és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom őket.

Egy konyharuhával letakarom, és fél órát pihentetem.

A sütőt előmelegítem 220 fokosra. A pogácsákat lekenem egy felvert tojással, és kb. 20 perc alatt szép, pirosra sütöm.

Igen, ez egy óriási adag, de a fele mehet akár a fagyasztóba is, de másnap is ütősen finom, sőt, harmadnap is, ha marad belőle.

Hol ronthatom el?

– A krumplit még forrón kell hámozni, de már kihűlt állapotában gyúrni belőle a tésztát – fontos az ütemezés!

– Érdemes odafigyelni a só mennyiségére: a sótlan pogácsa csalódás, a túl sós pedig marja a torkot.

– Mint minden krumplis tésztánál érdemes előbb a lisztnek csak a háromnegyedét a tésztához adni, mert ha nem túl vizes a krumpli, elegendő lesz a kevesebb is. Ha pedig ragadnak, mehet bele még.

– A tészta se túl meleg, se túl hideg helyen pihenjen, hogy beindulhasson az élesztő, de ne olvadjon ki a vaj.

Lehet lájkolni és követni a Facebookon, és az Instán is

2 thoughts

  1. A pogacsa tenyleg puha lesz, de szerintem tobb so kell bele. Illetve ha a suto ujabb, akkor lehet eleg 180 fok is a suteshez.

  2. Néha a karácsony végi napok kitűnő kísérő süteménye volt. Apropó: karácsony. Mennyire illik a karácsony esti asztalra a kacsacomb-kacsamell lila káposztával?

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s