A legvonzóbb karfiol a világon – süsd meg egészben!

Itt a karfiolszezon, amit egész évben alig várok. Bár a szívem sír a paradicsom után, legalább annyira boldogít a sütőtök, a cékla és a karfiol. Azon kevesek közé tartozom, akik már gyerekkorukban is imádták ezt a megosztó zöldséget, de azóta, hogy a világ receptfejlesztői rájöttek, mennyivel jobb sütve, mint főzve vagy párolva, annyira szeretem, hogy minden nap, bármilyen mennyiségben tudnám enni.

Anyukám kiskoromban prézlis karfiolt főzött belőle: megfőzte, és pirított morzsába forgatta, sok sok tejföllel ettük, máig is imádom. Régóta gondolkozom rajta, hogyan lehetne a legrégebbi, és a legújabb kedvenc karfiolreceptemet ötvözni, de először akadályokba ütköztem: a sült karfiolra (a főttel, párolttal ellentétben) nem tapad a morzsa.

Ezt a problémát most a következő módszerrel sikerült áthidalni: a karfiolt egészben sütöttem meg, majd tejföllel, és morzsával tálaltam, így az összhatás a gyerekkori karfiolt idézi, a zöldség íze viszont pont olyan intenzív, amit csak a sütés adhat.

Mióta a sült karfiol divatba jött, sokan sokféleképpen készítették már el, épp ez a legjobb ebben a fogásban: szinte bármilyen fűszerezéssel jól működik. Először Eyal Shani, izraeli séf publikált ilyen receptet 2006-ban, de tíz év kellett hozzá, hogy felkapják. Sokan készítenek hozzá valamilyen mártást is, én most maradtam (a fenti nosztalgikus céloknál fogva) a tejfölnél. Ennek a technológiának egyik nagy trükkje (az ízén túl) a látványa, ami kétségkívül hatásos.

Van, aki nyersen vágja be a sütőbe, a kisebb fejek így is átsülnek, de elég lassan. Így én, többek között Ottolenghit követve előbb tíz percig főzöm, majd bekenem a fűszerekkel, és így sütöm meg. Az eredeti recept kevés vízzel, tagine edényben párolja, majd süti – végig a sütőben. Így kevesebbet kell mosogatni.

A most következő receptben az egész karfiolt felhasználjuk, mert még a szárak is ropogósra, ízesre sülnek, kár lenne őket kidobni. A vizet, amelyben a karfiol főtt, szintén érdemes hasznosítani, mert szuper zöldségalaplé lesz belőle.

Egészben sült karfiol diós morzsával és krémes tejföllel

Alapanyagok:

  • egy kis fej karfiol
  • egy teáskanál őrölt fűszerpaprika
  • egy teáskanál kurkuma
  • egy evőkanál olíva olaj
  • fél teáskanál só

A morzsához:

  • egy szelet száraz kenyér
  • egy nagy marék dió
  • négy-öt szem olajban eltett aszalt paradicsom

A tálaláshoz:
– tejföl

A karfiolt egészben megmosom, levágom a szárát, de épp csak annyit, hogy még egyben maradjon. A leveleiből levágok, ha túl sok van, de megtartom őket. Nagy lábosban (amiben biztosan el fog férni) vizet forralok, megsózom. A karfiolt a lobogó vízbe teszem, és lefedve főzöm tíz percig. Közben a sütőt előmelegítem 220 fokon. A félig főtt karfiolt kiemelem a vízből, hagyom, hogy minden víz lecsepegjen róla. Kis tálban elkeverem a fűszereket az olajjal, ezzel kenem be egyenletesen a karfiolt – lehet kézzel is, de én egy ecsetet használtam. A szárakkal együtt egy tepsibe ültetem, és a sütőbe tolom fél órára, vagy amíg egészen meg nem puhul. (Nagyobb fejek nyilván tovább sülnek.)

Amíg sül, aprítóba teszem a száraz kenyeret az aszalt paradicsomokkal és a dióval, ledarálom. A tejfölt kis tálkában krémesre keverem.

A megsült karfiolt szeletekben tálalom, mindegyik szeletre egy-egy kanál tejfölt és egy jó adag morzsát teszek.

Rizzsel, más sült zöldségekkel főétel is lehet, de sült csirke mellé is mesés.

A cikk eredetileg a Felelős Gasztrohős oldalán jelent meg.